Magunkról
Fontosnak tartom a betegségek holisztikus megközelítését, hogy a lélekkel épp úgy kell foglalkozni, ahogy a fizikai testtel. Zsóka vagyok! Ezotériával és spiritualitással már 1993-ban kezdtem ismerkedni. Tanulmányaim alatt egyre nagyobb késztetést éreztem arra, hogy megismerjem önmagamat és választ kapjak az engem foglalkoztató kérdésekre önmagamról, az Életről, Istenről. Az önképzést mindig fontosnak tartottam és kerestem ennek lehetőségét. Amikor készen álltam rá, mindig megjelentek a Tanítók, akik segítettek és vezettek.
Kezdve a reikivel, különböző masszázstechnikák (talpreflexológia, metamorf masszázs, kristályterápiás arcmasszázs, stb.), angyalterápia, asztrológia, numerológia, sorselemzés, szellemgyógyászat, fénymester képzés, önismereti, önfejlesztő tréningek és kurzusok sora következett, hosszú-hosszú éveken át, mely a mai napig is tart.
Mint sokan mások, én is bele estem abba a hibába, hogy nem figyeltem eléggé magamra, arra a bizonyos „belső hangra”, mert a hétköznapi élet más irányba terelt.
Sok tapasztalás, szomorúság, öröm, bánat, veszteségek és feladások váltakoztak a sorsom kerekén. Azt gondoltam, hogy a mögöttem lévő tapasztalásokkal, a tanulmányokkal szerzett ismeretekkel, a további életem, csak szép és jó lehet, viszonylag könnyedén megoldható bármilyen nehéz helyzet is. Ma már tudom, hogy ez messze nem így van. Amikor az ember nem számít rá, el sem hiszi, hogy jöhet még mindennél rosszabb is. Néhány év elteltével, kétszer is megérintett a „halál szele.” Egy „szép napon” közölték velem, hogy rosszindulatú daganatom van, amiből már a teljes kigyógyulás, felépülés reménye után öt évre, ismét jött egy újabb szakadék. A szervezetemben áttéteket találtak. Mondanom sem kell, hogy mennyire az összeomlás szélén álltam, mind két alkalommal. Bizony nem tudtam, merre induljak, és hogyan legyen tovább. Sok-sok elkeseredett órákon, napokon mentem keresztül, míg szép fokozatosan sikerült átprogramozni magamat, az elmémet, hogy nincs más út, csak is a gyógyulás. Mert, mi van akkor, ha a Teremtő mégis lehetőséget ad a gyógyulásra? Ez a kérdés nem hagyott nyugodni. Sosem fogom megtudni, ha nem próbálom megtenni, a tőlem telhetőt. Ezek az érzések, sugallatok adtak erőt ahhoz, hogy tovább induljak. Mindkét esetben újabb és újabb önvizsgálatba kényszerültem, sok mindennel szembe kellett néznem, felelősséget vállalnom magamért, a tetteimért, és döntéseket kellett hoznom, változtatnom kellett.
Mint tudjuk, az életben minden okkal történik. Én sem „véletlenül” kaptam a betegséget. Ezek az élethelyzetek tereltek vissza, hogy újra a számomra kijelölt úton járjak. Sok idő telt el, és többféle módszert használtam az út során azért, hogy visszataláljak önmagamhoz. Természetesen nem szabad megfeledkeznem, azokról sem, akik ebben a folyamatban mindig mellettem álltak és segítségükkel tereltek. Ezek voltak az én Égi és Földi Angyalaim, akiknek nagyon-nagyon hálás vagyok.
Úgy érzem, hogy ez által érkezett el az idő, az igazi nagy változásra! Hiszem, hogy azért vagyok még itt, mert még van feladatom. Segítőként, a hozzám fordulóknak, a nehéz élethelyzetben lévőknek, az arra rászorulóknak, elhozzam a fényt, és utat mutassak nekik, hogy újra önmagukra találhassanak, egészséges, boldog és sikeres életet élhessenek! Az én életem is ez által lesz kerek, és egész!
Mivel nem vagyok orvos, így az általam javasolt terápiák, nem helyettesítik az orvosi kezeléseket! Kizárólag annak hatékony kiegészítéseként vehető igénybe
Ha készen állsz a változásra, vagy csak a terápiák bár melyikét szeretnéd kipróbálni, akkor tudd, hogy itt vagyok, és ha kéred, segítek!